Brutális hőhullám közelít, újra kánikula jön

Csak átmeneti lesz a lehűlés, hétfőtől újra melegszik az idő

Szombaton reggel délnyugaton és néhol az Alföldön, majd napközben főként északkeleten, illetve a nyugati tájakon fordulhat elő egy-egy zápor, zivatar. Máshol újra a napsütés veszi át a főszerepet. Élénk, helyenként erős lesz az északnyugati szél. 24-30 fokot mérhetünk, délkeleten lesz a legmelegebb. Vasárnap csapadék már nem várható, a napos időt csak átmenetileg helyenként zavarhatják felhők. Északkeleten délelőtt még élénk lehet az északkeleti szél. Kora reggel 9-16, napközben 23-28 fok várható.

Hétfőtől újra melegszik az idő, keddtől ismét többfelé elérhetjük a 30 fokot, a hajnalok viszont frissek lesznek. Szinte zavartalan lesz a napsütés, csupán hétfőn lehetnek fátyolfelhők az égen. A délies szél legfeljebb északnyugaton élénkülhet meg.

Az ÁNTSZ közleményben figyelmezteti a lakosságot az átlagosnál melegebb időjárás ugyanis megterhelő az egészséges szervezetre, bárkinél okozhat egészségügyi panaszokat, dekoncentrációt, kellemetlen közérzetet. A nagy melegben vannak különösen veszélyeztetett csoportok, ilyenek például a kisgyermekek, az idősek, valamint a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők.

Gyula bácsi „rutinos” szívbeteg. Két infarktus, egy szívbillentyű műtét, az ismerős szívszorító fájdalmak után pontosan tudja, hogy amikor jön a kánikula, be kell zárkózni a lesötétített szobába és lehetőleg addig ott marad, amíg enyhül a hőség. Különben elkerülhetetlenül jön a rosszuéllét.

De miért a “szíveseket” terheli leginkább a meleg?

Kánikula hatására a perifériás erek kitágulnak, ami a szokásosnál is jobban terheli a szivet.Jellemző ilyenkor a vérnyomás-ingadozás és az általános gyengeség, rosszullét. Nagyobb lesz az infarktusveszély is, emellett ödémásodás és trombózis is gyakrabban jelentkezhet.
Napozhat-e a szívbeteg?

Nagy melegben erősen izzadunk, ami a szívbetegek számára azért kockázatos, mert az izzadással óránként akár 1200 kalóriát is elégethetünk, ami nagyjából 20 km kocogással egyenértékű. Tehát maga a verejtékezés is a szívet terheli. A napozás, de még az árnyékban pihenés is ártalmas lehet, különösen akkor, ha a levegő páratartalma is magas.
Mit diktál az agy a szívnek?

A szívbetegek többségénél érelmeszesedés áll fenn, az erek szűkebb “csatornákon”szállítják a vért. Az agy ugyan kiadja a parancsot, hogy több vért pumpáljon a szív, mert a szervezet nagyobb igénybevételnek van kitéve, csakhogy a szívkoszorúerek nem lesznek jobban átjárhatóak, a szív oxigénhiányos állapotba kerül és nem lesz képes követni a kívánt tempót.
Légkondi vagy folyadékpótlás?

A szervezettünk nehezen követi a manapság megszokottá vált hőséget. A rendszeresen tisztított légkondicionáló a szívbetegek számára a leghasznosabb “gyógyszer”. Nemcsak azért, mert a szoba hőmérséklete kellemes, hanem azért is, mert a hűsebb levegő páratartalma is kisebb, így a szervezet könnyebben tudja leadni a hőt. Habár nem hűt, de a ventillátor szintén hasznos, mert fokozza a bőr felszínéről a párolgást. A folyadékpótlás fontos, de nagy hőségben önmagában nem mindig jelent megoldást a rosszullét ellen.