Mai napon lenne 82 éves Hofi Géza. Soha nem felejtjük el, a legnagyobb kedvencünk volt.-35 zseniális Hofi Géza idézettel emlékezünk rá
Hirdetés
Hofi Géza (Budapest, 1936. július 2. – Budapest, 2002. április 10.) Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar humorista, előadóművész, színművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a magyar kabaré történetének egyik leghíresebb és legtöbbet emlegetett alakja. A magyar kabaréműfaj külön úton járó, kiemelkedő népszerűségű mestere, aki önálló produkcióival egyéni stílust teremtett.
íme 35 zseniális Hofi Géza idézet:
Nyugdíjas – álmában! – előveszi a hűtőből a töltött káposztát. Előveszi a gyufát, de az utolsó gyufaszál leesik a földre. Nagy nehezen lehajol érte, de ahogy felegyenesedik, beveri a fejét a szekrénybe. Felriad: a francba, ettem volna meg hidegen!…
Tee figyelj, a te feleséged hogy szeretkezik? – Van, aki dicséri, van aki nem…
Hé! Te! Nem ismersz meg? – Nem. Há ne mond má! Há nem mondtam. Mér, te ki vagy? – Hát nem emlékszel? – Nem. – Hát együtt lőttük a pártházat! – Mikor? Melyiket? – Há’ mikor melyiket!
Hirdetés
Ez itt a halló fiúk, halló lányok. Szeretettel köszöntök minden halló fiút és ló lányt! …izé halló lányt.
, felejtsen el, kész!
Csatorna?! Kanális! A csatornában nincs ennyi sz*r. (Véleménye az 1997–ben indult két országos kereskedelmi televízióról)
– Megismer?
Mire az eladó: – Nem. – Én vagyok a vevő!
Mindig csak az a hülye bevásárlás, mi? Kenyeret milyet vettél, szárazat? Az a jó, az már kész van.
Ez az új magyar üdítőital lett ez a – nem a Pepsi, dehogy –, a Deit. De itt meg köll innom, ha akarom, ha nem!
Hirdetés
Magyarországon az egy főre jutó bunkók száma: kettő.
A korrupció az, amiből mi kimaradunk.
Lenin engem már színesben álmodott. Mert mint tudjuk, az álom színes… a felkelés előtt.
Mindennek van határa, kivéve az emberi hülyeségnek és a Szovjetuniónak.
A világon az emberi ész van a legjobban szétosztva. Mindenki meg van győződve róla, hogy neki egy kicsivel több jutott.
Az élet olyan, mint a motor. Be kell rúgni, másként nem megy.
A háború után éjszakánként a falakra meszeltük: “Le az árdrágítókkal!” – Az a problémám, hogy maradt egy vödör mész.
Ha annak idején a nagyanyám nekiállt volna Úr napjára kiöltözve az udvar közepén, nyílt lángon hurkát sütni, na…! Nagyapám a vasvellával úgy megkergeti, hogy én most nem vagyok itt, az hétszentség!
Magyarországra miért jön a pápa?
Feladja az utolsó kenetet.
Az országnak nem most lett rossz!
Neeem. Most vették észre!!!
Amikor a kapitalistáknak jó volt, az miért nem tudott begyűrűzni?
Én vagyok a magyar szocializmus!
Mi van, Gizi, szebbet vártál? Aranyapám, ez van!
Hirdetés